Talán utolsó alkalommal tesz fel az embereknek az állam olyan kérdéseket, amelyekre egyébként maga is megtudhatná a választ - írja a Sme.

A szlovák állam tíz év után ismét az emberektől kérdez olyan adatokat, amit nem tud maga megszerezni. Egyébként olyan adatokról van szó, amelyek ismertek az állami hivatalok számára, csak ezek adatbázisait nem tudják összekapcsolni.

Az egész Európai Unióban népszámlálást tartanak, de míg például az északi államokban, illetve Szlovéniában egy egységes nyilvántartásból nyerik ki az adatokat, addig nálunk kérdezőbiztosok kopogtatnak majd. A hivatali adatbázisok ugyanis nincsenek összehangolva.

Ľudmila Ivančíková, a Statisztikai Hivatal munkatársa közölte, hogy az egyes hivatalok különböző azonosítókat rendelnek egyes személyekhez, és ezt nem lehet egységesíteni, ráadásul adataik különböző időszakból származnak. Reménykedik azonban abban, hogy ezen adatbázisok minősége javulni fog az elkövetkező időszakban, és akkor esetleg tíz év múlva már nem a hagyományos módon zajlik majd a népszámlálás. 

Több kérdésre azonban csak ilyen módon lehet választ kapni, mint például hogy adott személy milyen messzire jár el munkába, vagy hogy milyen háztartásban él. Az ezen kérdésekre adott válaszok pedig az állami közlekedés- és szociális politika irányvonalait befolyásolhatják. 

Gyengeségek 10 évvel ezelőtt: lakossági, nemzetiségi, vallási eloszlás

Tíz évvel ezelőtt megmutatkozott a nyomtatványok néhány gyenge pontja. Például nem lehetett kideríteni belőle az emberek leköltözését a nagyvárosokhoz közeli falvakba. A megkérdezetteknek ugyanis csak az állandó lakhelyüket kellett megadni, nem pedig azt, hogy valójában hol élnek. Ľubomír Falťan szociológus szerint ezáltal a némely önkormányzatoknak teljesen más tömegekhez kellett igazítaniuk szolgáltatásaikat. A jelenlegi kérdőív már tartalmazni fog egy kérdést az átmeneti lakhelyről. Szakemberek véleménye szerint pedig ez elindíthat egy vitát az önkormányzatok finanszírozásának átgondolásáról, ami jelenleg fejkvóta szerint történik. 

További probléma lehet a nemzetiség. Elsősorban a romák közt mutatkozik meg, hiszen 10 évvel ezelőtt 90 ezren jelentkeztek ehhez a nemzetiséghez, miközben becslések szerint kb. 440 ezren lehetnek. Ettől függnek ugyanis további jogaik is, valamint a kisebbségi kultúra támogatásának mértéke. A Híd és az MKP már el is kezdte az emberek mobilizálását. 

Érzékeny kérdés a vallás is. Csehországban elindult egyfajta "mozgalom", amely a Csillagok háborújából Jedi-lovagrendhez (!) való jelentkezésre hívja fel a figyelmet. Szlovákiában pedig a Facebookon megjelent egy kezdeményezés, amely arról szól, hogy "Nem támogatom az egyházat". Tíz évvel ezelőtt a papok is felhívást tettek, hogy jelentkezzenek vallásukhoz azok is, akik csak formálisan vannak megkeresztelve. Ettől ugyanis szintén függ adott egyház támogatása. 

A törvény egyébként bírságot is kilátásba helyez azok számára, akik elutasítják a válaszadást, vagy hamis adatokat adnak meg. 

A kérdőívet elektronikusan is ki lehet tölteni. A polgár kap egy borítékot, amely egy bejelentkezési nevet és egy jelszót tartalmaz, ez alapján pedig kitöltheti a nyomtatványt az interneten, szintén névtelenül. A Statisztikai Hivatal pedig jelzi a kérdezőbiztosnak, hogy az illető már kitöltötte a kérdőívet. 

Mikor jönnek?

A népszámlálási biztosok május 13. és június 6. között érkezhetnek. A kérdezőbiztosnak igazolnia kell magát az államigazgatás által kiadott igazolvánnyal. Ennek formáját még a népszámlálás előtt közzéteszik. A biztos nem léphet be lakásunkba addig, míg erre meg nem kérjük. 

Amennyiben kételyek merülnek fel, egy telefonszámon is érdeklődni lehet a kérdezőbiztos személyéről, közvetlenül az adott településen és a Statisztikai Hivatalnál is. A hivatal azt ajánlja, hogy olyan személyeket válasszanak ki kérdezőbiztosnak, akik az adott településen vagy adott régióban élnek. Ezzel könnyebben megelőzhetőek a csalások. 

Az adatgyűjtés csak egy nagyon kis része az egész népszámlálási akciónak. Előkészületei ugyanis már 2008-tól tartanak és 2014-ig zajlik majd fokozatos nyilvánosságra hozataluk. Az egész népszámlálás 30,6 millió euróba kerül. 

Az első adatok szeptemberben kerülhetnek napvilágra, míg a legvégső stádiumban az összes község adatait nyilvánosságra hozzák a település lakóinak kort illetve végzettséget érintő eloszlásáról is.